Nyerjünk együtt!

12 Jul

posted by

Categories: Egyéb

Comments: 0

Év Szállása 2019 – szavazás és nyereményjáték

16 nyertes – 16 álom utazás

A szallas.hu idén hetedik alkalommal rendezi meg az Év Szállása nyereményjátékkal egybekötött versenyt.
A nyereményjátéknak 16 fő nyertese van. A nyerteseket a szavazók közül sorsolják ki. A nyertesek, a sorsolás sorrendjében nyereményt választhatnak maguknak egy 16db-os voucher listából.
A voucherek 50.000-100.000 Ft értékben találhatóak meg a listában.
A nyereményjáték kiírója a szavazás nyerteseit írásban, e-mailben értesíti.
A nyereményjáték sorsolásán csak a tudás alapú kérdést helyesen megválaszolók vehetnek részt!

A nyeremény voucherek minden esetben 2 főre szólnak 2 éjszakára félpanziós ellátásra vonatkoznak, a szálláshellyel történő előzetes egyeztetés mellett a szabad helyek függvényében, a kiemelt és ünnepi időszakok, valamint iskolaszüneti napok kivételével!

A játékos megduplázhatja nyerési esélyeit, ha megosztja a szavazást az alábbi módok egyikén:Facebook, messenger, viber, e-mail.
Megosztás esetén a játékosok garantált nyereményben részesülnek.
Garantált nyeremény: 1db 2000Ft értékű Szallasguru.hu foglaláshoz felhasználható kupon.

Egy személy (játékos) ugyanazon adatokkal, ugyanazon adott szálláshelyre, településre vagy attrakcióra csak 1db érvényes szavazatot adhat le, ugyanakkor egy játékos akárhány szálláshelyre, településre vagy attrakcióra szavazhat érvényesen. A játékos bármennyi szavazattal és bármennyi megosztással is csak maximum kétszeres eséllyel indulhat a nyereményekért!
Játék indulás: 2019.07.08. hétfő
Játék vége: 2019.10.31. csütörtök

Köszönjük, ha ránk szavaz! S ha már itt van, szavazzon Cserkeszőlőre is!

Szavazni a legegyszerűbben ide kattintva lehet

Tiszavirágzás

26 Jun

posted by

Categories: Egyéb

Comments: 0

A tiszavirág (Palingenia longicauda)

a kérészek rendjébe tartozó, 8–12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a
6–7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, amelyek lesüllyednek a tó fenekére és ott fúrják a földbe magukat.
A lárvák elsősorban folyami sziklák alatt élnek, a dús növényzet közé, és az üledékbe fúrják magukat.
A kifejlett állat közismerten rövid életű. Kis fejük rövid csápokat, terjedelmes összetett szemeket és három pontszemet visel. Szájszerveik csökevényesek. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek.
Fajától függően egy év vagy pár hónap alatt 20–30-szor vedlik egy lárva. Az utolsó vedlés majdnem felnőtt korban történik meg. Főleg tavaszi és nyáreleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik, és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére. Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti.
A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar. Először a hím szubimágók jelennek meg, amelyek a partra repülnek, ahol vedléssel alakulnak párzóképes imágókká. A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.
A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést. A folyó felett 5–10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz–százezres egyedszámú telepeken. Az egykor Európa-szerte elterjedt faj napjainkra a kontinens legnagyobb részéről eltűnt. Hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Minden évben a hőmérséklettől, légnyomástól, vízállástól stb. függően a tiszavirág júniusban, az Alsó-Tiszán június első hetében, a Közép-Tiszán a második héten, a Felső-Tiszán pedig június utolsó dekádjában rajzik.

(forrás: wikipedia)

Aktuális információk: tiszaviragzas.hu
Itt pedig egy érdekes beszámoló a legutóbbi rajzásról

Egy tiszavirág (Polingenia longicauda)

Anyák napja

15 Apr

posted by

Categories: Egyéb

Comments: 0

Mikor van Anyák napja?

A kérdésre a válasz nem is olyan egyértelmű. Ugyanis a világ országaiban meglehetősen eltérő napokon köszöntik az édesanyákat.

Magyarországon a húszas évek óta ünnepeljük az Anyák napját. Akkoriban az Ifjúsági Vöröskereszt támogatta az ünnep hivatalos bevezetését.

Mikor ünnepeljük az Anyák napját?

Az írásos feljegyzések szerint az ókori Görögországban már ünnepségeket rendeztek. Eredetileg az istenek anyja, Rhea tiszteletére gyűltek össze az emberek, aztán vele együtt az édesanyákat is köszöntötték.

Annak ellenére, hogy az Anyák napját világszerte számon tartják és ünneplik, mégis nagyon eltérő időpontokra esik ez a különböző országokban.
Hazánkban az édesanyákat minden évben május első vasárnapján köszöntjük fel.

Bővebben az Anyák napja történetéről ide kattintva olvashat.

Lepje meg édesanyját Anyák napjára egy pihenéssel a Royal Hotelben!
Mert megérdemli!

Hosszú hétvégék 2019-ben

6 Jan

posted by

Categories: Egyéb

Comments: 0

Idén három szombaton kell majd dolgozni a hosszú hétvégékért:

augusztus 10-én,
így az augusztus 19. (hétfő) pihenőnap lesz,
december 7-én, így december 24-én nem kell majd, illetve
december 14-én, így december 27-én nem kell majd dolgozni menni.

Ezek következtében hétszer örülhetünk majd kettőnél többnapos hétvégének.
Az év végén pedig hatnapos pihenés köszönt be majd.
Az első hosszú hétvégén már túl is vagyunk, ez volt újévkor.

A továbbiak:

Március 15. péntekre esik, így ez háromnapos hétvégét hoz.
Húsvét: húsvétvasárnap és húsvéthétfő április 21-én és 22-én lesz, illetve már nagypéntek is munkaszüneti nap, így a hosszú hétvége már 19-én elkezdődik.
Pünkösd: pünkösdi hosszú hétvége is várható, hiszen június 10-én pünkösdhétfő.
Augusztus 20. idén keddre esik majd, így ekkor négynapos lesz a hétvége, hiszen augusztus 19. helyett 10-én dolgozunk majd.
November 1. péntek: háromnapos hétvége így 3 napig nem kell dolgozni.
És a java év végén jön: december 25-26. szerda és csütörtök, a fentiek értelmében pedig 24-én és 27-én sem kell munkába menni, azaz egy hatnapos pihenéssel zárul majd 2019.

Vigyázz a PET palackokkal

10 Aug

posted by

Categories: Egyéb, Hasznos infók

Comments: 0

A PET-ből készült palack ideális italok tárolására, hiszen kiválóan megtartja a folyadékot, az oxigént és a szénsavat is. Viszont hő, és törés hatására olyan vegyületek szabadulnak fel belőle, amelyek károsíthatják a májat, veséket, a tüdőt, okozhat bőrirritációt és légzőszervi problémákat is.

Van, amikor úgy döntünk, kiöblítünk egy palackot, vagy mosószerrel elmossuk, és újratöltjük,hogy a gyereknek betegyük a szörpöt az uzsonnás táskájába, vagy kiránduláskor a kocsiba tárazzuk be.
Orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a PET palack az egyszerű mosogatástól nem lesz tiszta. A felbontást követően 24 órával – a hűtőben való tárolás ellenére is – megjelennek a baktériumok és penészgombák a műanyag felületen. Miután elfogyasztottuk az ásványvizet vagy üdítőt, és újból megtöltjük, számos mikroorganizmus keletkezik a palackba, ugyanis a PET palackok belső felszínén lévő kis egyenetlenségek ideális életteret biztosítanak az effajta baktériumok és gombák számára, amely gombák anyagcseréjük során számos toxikus anyagot termelnek. A műanyag flakon ráadásul nem főzhető ki az üveghez hasonló módon, így nem tudjuk kellőképpen tisztává tenni újbóli használat előtt. A gyártók is egyszer használatos palackként árulják.
Újbóli házi hasznosítás helyett a szelektív kukát ajánlják az egészségügyi szakemberek és a gyártók is.
A legjobb megoldás az üvegből, vagy a fémből készült italtartók, amelyek nem károsak az egészségre és tisztán tarthatók.

forrás:http://magyarmezogazdasag.hu/2018/08/09/igyuk-ki-es-dobjuk-el

Mire jó a szauna?

8 Jul

posted by

Categories: Egyéb

Comments: 0

A finnek szerint a szauna kismértékben orvosság, nagy- mértékben gyógyszer. Úgy tartják, a keringési-, és anyagcsere-folyamatokra kifejtett jótékony hatáson túl a hirtelen megnövő pára- és iontartalom serkentőleg hat az agyműködésre is.
A szívműködésre, immunrendszerünkre, bőrünkre pedig bizonyítottan jó hatással van, de idegrendszeri problémák: stressz, álmatlanság ellen is jó módszer. Mind a száraz (finn) szauna, mind a gőzfürdő segíti szervezetünket a salakanyagoktól való megszabadulásban. Előbbi jobban megterheli szervezetünket, ám részben emiatt – az erőteljesebb izzadás révén több salakanyag távozhat el bőrünkön keresztül, mint a gőzfürdőben -, részben mert a forró és száraz levegőben elpusztulnak a baktériumok és vírusok: élettanilag többet nyújthat a gőznél, mely egészségügyileg elsősorban a légúti betegségeknél fejt ki kedvező hatást. Mindkettőnek megvan a maga létjogosultsága, saját hangulata, kultúrája.
Egyre több olyan gyógyfürdő van, amelyekben már nemcsak a hagyományos fürdőzésnek hódolhatunk, hanem különlegességeket is kipróbálhatunk. A különböző wellness-szolgáltatások nemcsak az egészségünkre hatnak nagyszerűen, de a fürdőzés élményét is fokozzák.
A hagyományos szaunák mellett egyre több helyen kipróbálhatjuk a fény-, illetve aromaterápiás szaunakabinokat is. Ezeknél a megvilágítás folyamatosan változik, a különböző színek különböző módon hatnak a szervezetünkre, a szauna hőmérséklete pedig alacsonyabb, így azok is igénybe vehetik, akik számára a hagyományos szauna túl forró.
Az aromaterápiás, illetve herbál szaunákban bizonyos időközönként illóolajokat vagy gyógynövény-kivonatokat „fecskendeznek” be a kabinba, ezek nemcsak a hangulatunkra lehetnek jótékony hatással, de segíthetik például a légutak kitisztulását, az immunrendszer erősítését is.
Finn szauna
Az ilyen kabinokban kb. 95 C fokos hőmérsékletben 5-10 % páratartalomban tartózkodva izzadhat a szaunázó. A finn szauna megerősíti a és megtisztítja a testet. Kedvező hatással van a szív és keringési rendszerre.
Az infrakabin
a szaunához hasonló, ám jóval alacsonyabb hőmérsékletű (nagyjából 50 fokos), és a páratartalma is alacsony (10-30 százalék). Az infrasugarak hatására a vérerek kitágulnak, fokozódik a vérkeringés és a méregtelenítés, erősödik az immunrendszer, és az izmok is jobban regenerálódnak. Az infraszauna különösen jótékonyan hat a bőrre, tisztítja a pórusokat is.
Az inhalatórium
a légúti betegek állapotának javítására szolgáló helyiség. Az inhalatóriumban gyógyvizes párát lélegezhetnek be a betegek, amely gyorsan javítja az állapotukat, megszünteti a gyulladásokat, segíti a letapadt váladék felszakadását és kiürülését.
A gőzkabinban
a hőmérséklet alacsonyabb („mindössze” 40 fok körül van), a páratartalom azonban magasabb, mint a hagyományos szaunákban, és elérheti a 100 százalékot is. A gőzben kíméletesebben izzadhatunk, javul a szervezet ellenálló képessége, és fokozódik a méregtelenítés is.
A tepidárium
az egyik legkellemesebb módja annak, hogy a szaunázás, gőzfürdőzés jótékony hatásait élvezzük, emellett egyfajta átmenetet jelent a gyógyfürdőzés és a szaunázás között. A tepidáriumban közepesen magas a hőmérséklet, nagyjából 35 fok, a páratartalom 30 százalék, és a relaxálást, ellazulást általában átmelegített kőből, márványból készült ágyakon élvezhetjük. A tepidáriumban is erősödik az immunrendszer és fokozódik a szervezet méregtelenítése, ám jóval kíméletesebb, és a „kezdőknek”, vagy azoknak is megfelelő lehet, akik a hagyományos szaunát nem bírják.
Gyógynövényes szauna
A gőzkezelések széles skálájához tartozik ez a szaunázási típus, melyet már az ókori rómaiak is kedveltek, valamint az arab országok népei és a szibériai vadászok is hódoltak.
Szemmel látható pozitív hatást gyakorol a szervezetre az aromás gyógynövényes szauna. Különböző gyógynövény kivonatok használata határozza meg a szauna karakterét. A légutak kitágulását ösztönzi az illatos pára belélegzése.
A gyógynövényes szauna hőmérséklete 40 – 55°C, páratartalma 45 és 55% között mozog. Ajánlott szaunázási idő cca. 15 perc. A szauna elhagyása után rövid pihenő és mérsékelt testhűtés ajánlott. Egymás után többször is ismételhető az egész szaunázási procedúra.

Május 1.

1 May

posted by

Categories: Egyéb

Comments: 0

Május 1. az év 121. (szökőévben 122.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 244 nap van hátra.

A munka ünnepe, a munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja 1890 óta (Labour Day, International Workers’ Day), kivéve az USA-ban és Kanadában.
A USA-ban és Kanadában, 1961 óta a Törvény Napja (Law Day).
A népek egységének napja Kazahsztánban.
Franciaországban 1561 óta május 1-jén tartják a gyöngyvirág ünnepét (fête du muguet), mivel IX. Károly ekkor tette hivatalos aktussá azt a néphagyományt, amely szerint az ezen a napon ajándékba adott gyöngyvirágszál szerencsét hoz.
Hawaiin május 1-jén ünneplik a lei, a nyakba akasztott virágfüzér napját.
A májusfa-állítás napja.
Első katolikus feljegyzése talán a 14. századból való, de az itt élő keltának vagy eturnak nevezett népnél is megvolt, ott még az istennő násza keretében.
A népi hagyományok szerint, ha ilyenkor esik, jó termés várható.

A húsvét helyesírása

29 Mar

posted by

Categories: Egyéb

Comments: 0

Hogyan kívánjunk kellemes húsvéti ünnepeket?

Húsvét közeledtével megsokasodnak a jókívánságok, a kellemes húsvéti ünnepeket kívánó feliratok az áruházakban vagy épp a reklámokban. Az ünnepnevek helyesírásáról szeretnénk néhány tanácsot adni most, hiszen a húsvét helyesírása végtelenül egyszerű.

Idézzük fel a szabályt!

„Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepneveket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv, a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a francia forradalom, stb.” (MHSz. 145.)

Tehát ha kellemes húsvéti ünnepeket vagy áldott, békés húsvétot kívánunk valakinek, tegyük ezt kis kezdőbetűvel – kivéve a mondat elején!

Husvét vagy húsvét?

Bár kiejtésben a rövidített alak az elterjedt, írásban hosszú ú-val írjuk a húsvétot. Nem ok nélküli ez az írásmód, hiszen a húsvét szavunk összetett szó, előtagja a hús, utótagja pedig a vét, mint a vétel, vevés rövidítése. A szó etimológiáját tekintve az elnevezés onnan ered, hogy húsvét volt az, amikor a negyven napos böjt után az emberek ismét vehettek magukhoz húst.

A Húsvét-szigetektől Nagyszombatig

Ne feledjük azt sem, hogy a húsvéti időszak már virágvasárnappal megkezdődik, majd ezt követi nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat, húsvétvasárnap és húsvéthétfő.

Ha a földrajzi nevek helyesírása szerint közelítenénk meg a fent említetteket, akkor könnyen a Húsvét-szigeten vagy Nagyszombatban találnánk magunkat. Persze az ünnepneveinknek ezekhez semmi közük, így hát mi is csak áldott, békés húsvéti ünnepeket tudunk kívánni minden olvasónknak! Kisbetűvel.

forrás:http://anyanyelvapolo.hu/

Húsvéti szokások és hagyományok

26 Mar

posted by

Categories: Egyéb

Comments: 0

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez vilgágszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i.sz. 325-ben.)

Húsvéti népszokások

Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz. A hagyományok jelentős része nem épült be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fent.

Barkaszentelés

Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti, ún. virágvasárnap. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslatoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Megfigyelhető, hogy bár egyházi eredetű a barkaszentelés, de a népi hagyományokban felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás elhárítására. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor elszaporodnak a legyek és a bolhák, valamint egyéb rontásokat hozhat a házra. Azonban emellett jósló, rontás elleni szerepet is tulajdonítottak neki: a kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket, de éppenséggel a gyomorégés és a torokfájás ellen is kitűnő.

Kiszehajtás, villőzés

Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábut többnyire menyecskeruhába öltöztettek. A kisze vagy más néven banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd pedig vízbe hajították vagy elégették.
A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojásokkal díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelentette.

A nagyhét és szokásai

A nagyhéten belül a Húsvéti Szent Háromnapon (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

Nagycsütörtök

Krisztus utolsó vacsoráját az Olajfák-hegyén, majd elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi. Nagycsütörtököt szokás zöldcsütörtöknek is nevezni, és a jó termés reményében valamint a böjt okán rendszerint valami zöldet, pl. spenótot fogyasztanak a hívők. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába ,,mennek“, s csak nagyszombaton szólalnak meg újra.
Liturgikus eredetű szokás a nagycsütörtöki lábmosás, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat. A nagypénteki mise végeztével az Oltáriszentséget külön őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról (“oltárfosztás”), csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására.

Nagypéntek

Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. A katolikus liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, s leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.
Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során felidézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk.
Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tartotta, amikor tilos volt mindenféle állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka. Ilyenkor nem gyújtottak tüzet, nem fontak, nem szőttek stb. Azonban úgy hitték: aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség.

Nagyszombat

Húsvét ünnepének előnapja, a feltámadás jegyében zajlik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de – miként az evangélium szerint előre megmondta – harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este ,,visszajönnek“ a harangok Rómából. Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. A tűzszentelésnek sokféle hagyománya, szertartása alakult ki. Hamuját, parazsát eltették, gyógyításra használták, valamint a házban és a földeken szétszórták.

Húsvétvasárnap

A feltámadás vasárnapja, a keresztények a feltámadt Krisztust ünneplik. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. Emellett ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat.

Húsvéthétfő

A locsolkodás napja. Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni.